Minden projektet a vállalat által meghatározott eredmények elérése érdekében hajtunk végre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a projektnek konkrét eredményeket kell produkálnia. Pontosan tudnunk kell, hogy milyen al- és végtermékeket szeretnénk létrehozni, mielőtt elkezdünk dolgozni a projekt ütemtervének összeállításán. Ez az első és alapvető lépés a gyakorlatias projekt ütemterv kialakításában. A szükséges eredményeket meg kell nevezni, és tartalmukat röviden meg kell határozni, hogy a létrehozásukért felelős személyek később pontosan tudják, hogy mit kell teljesíteniük. A meghatározott termékek ilyen listája az alábbi ábrán látható:
A termékek listájának meghatározásához hasonlóan a WBS felépítésébe is nagy pontossággal és gondossággal kell belefektetnünk. A projektfeladatok struktúrájának kialakításakor érdemes a kollektív feladatok meghatározásával kezdeni, és összekapcsolni azokat a korábban meghatározott termékekkel. A gyakorlatban vagy egy adott kollektív feladathoz köthetünk egy terméket, vagy az egyes kollektív feladatok végén meghatározhatunk egy olyan projektmérföldkövet, amely a kívánt terméket eredményezi. Miután a projekt ütemtervében meghatároztuk a tömeges feladatokat, egy szinttel lejjebb léphetünk, és meghatározhatjuk a részletes feladatokat. Ebben az esetben minden egyes kollektív feladatot „miniprojektként” kezelhetünk. Érdemes röviden meghatározni a WBS-ben meghatározott feladatokat, hogy később minden, a projektben részt vevő személy pontosan tudja, hogy milyen funkciókat osztottak ki rá. A következő ábra a WBS szerkezetét mutatja, a kiválasztott, kiemelt feladat esetében pedig a jobb oldalon látható a feladat részleteit tartalmazó párbeszédpanel:
Miután meggyőződtünk arról, hogy az általunk kidolgozott projekt WBS teljes, meg kell határoznunk az egyes feladatok időtartamát (munkaintenzitásukat), és egyértelműen meg kell határoznunk a végrehajtásukért való felelősséget. Bárki, aki projektmenedzsmenttel foglalkozik, tudja, hogyan kell a feladatokhoz tulajdonosokat rendelni, és hogyan kell meghatározni, hogy egy feladatot mikor kell elkezdeni, és mennyi ideig kell tartani. Különös figyelmet szeretnék azonban fordítani a projekt ütemtervében meghatározott különböző feladatok közötti kapcsolatok kiépítésére és a kapcsolatok logikájára. Ha a terv készítésének szakaszában bölcsen összekapcsoljuk a projekt feladatait, a későbbiekben egyszerűbb lesz a munkánk. Ha egy későbbi időpontban bármelyik feladat végrehajtása késik, az összes kapcsolódó feladat automatikusan előrehalad. Továbbá, ha már a tervezési szakaszban létrehoztunk kapcsolatokat, amikor az egyik feladatot időben előre vagy hátra mozgatjuk, a projekt többi kapcsolódó feladata is ennek megfelelően mozog. Az alábbi ábrákon láthatjuk a projektfeladatok szerkezetét és a Gantt ütemtervet a megjelölt kapcsolatokkal:
Ha biztos benne, hogy már kidolgozott egy jó projekt ütemtervet, mentse el a rendszerben projekt alaptervként (Baseline), amelyre a projekt végrehajtása során hivatkozni fog. Az alábbi ábra egy folyamatban lévő projektet és a jóváhagyott ütemtervre való aktuális hivatkozását mutatja. Az egyes feladatok alatt lévő vékony fekete vonalkák a jóváhagyott tervet, a felettük lévő vastagabb sávok pedig az egyes feladatok teljesítésének aktuális fokát mutatják a projekt ütemtervéből:
A jól megtervezett projektütemezési terv jelentősen befolyásolja a végrehajtás végső sikerét. A projektben részt vevő emberek pontosan tudni fogják, hogy mit és mikor kell tenniük. Az irányelvek végrehajtása során egyértelműen nyomon követhetjük az eltéréseket, és korrekciós intézkedéseket tehetünk.