
|
Ebben a cikkben megtudhatja:
|
A Risk Breakdown Structure lényegében egy hierarchikus modell, amelyet arra használnak, hogy a projektben a kockázatokat a részletezettségi szintjük szerint rendszerezzék, az általános kategóriáktól a konkrét veszélyekig.
Az RBS iránytűként szolgál a projektvezetők számára, lehetővé téve számukra a fenyegetések mértékének hatékonyabb felmérését és a megfelelő biztonsági intézkedések megtervezését. Ez az eszköz nemcsak az összes jelentős kockázat azonosítására, hanem azok osztályozására és rangsorolására is hasznos. Így a projekt erőforrásai tudatosabban és bölcsebben oszthatók meg, megelőzve a felesleges pazarlást.
Egyszerűen fogalmazva, a Risk Breakdown Structure hatékony módja annak, hogy válság esetén elkerüljük a pánikot, és ehelyett hideg fejjel és egy kész tervvel közelítsük meg a problémát.
Az RBS vizsgálatakor érdemes elképzelni a kockázati kategóriák hierarchikus fáját. A legmagasabb szinten a fő kockázati csoportok állnak. Tipikus kategóriák a következők:
E kategóriák mindegyike tovább osztható részletesebb alcsoportokra, így egy teljes, szerteágazó struktúra jön létre. A projekt lehetséges kockázatainak ilyen megközelítése nemcsak megkönnyíti azok jobb megértését, hanem lehetővé teszi az összefüggések és az egész vállalkozás sikerére gyakorolt lehetséges hatásuk gyorsabb azonosítását is.

{%CAPTION%}
A kockázatkezelés az RBS-nél jellemzően három fő lépést foglal magában. Mindenekelőtt érdemes megtervezni, hogyan reagáljunk a potenciális veszélyekre. A következő lépés a kockázatok azonosítása, majd a Risk Breakdown Structure felépítése.
A sikeres kockázatkezeléshez vezető út első lépése annak meghatározása, hogy a kockázatkezelési stratégiák közül melyik lenne a legmegfelelőbb. Hogyan kezelhetjük és felügyelhetjük könnyedén a kockázatokat? Érdemes az eszközök, technikák és a csapatszerepek meghatározására összpontosítani. Ez az ideális alkalom egy olyan világos terv meghatározására, amely kritikus helyzetben hasznos lehet.
A projektkockázatok azonosítási folyamata elenged hetetlen a potenciális veszélyek megértéséhez. Ezek megbízható azonosításához olyan bevált módszereket használhat, mint például a brainstorming. A csapatával közösen végzett kockázatelemzés segít feltárni azokat a veszélyeket, amelyeket egyedül megragadva esetleg figyelmen kívül hagyna.
Érdemes elemezni a projektdokumentációt is, különösen a projektterveket, a projekttervezeteket és az ütemterveket. A SWOT-elemzés szintén felbecsülhetetlen értékű eszköz, amely lehetővé teszi, hogy ne csak a projekt erősségeit és gyengeségeit, hanem a siker lehetőségeit és végül a potenciális veszélyeket is azonosítsa.
Ha megvan a kockázatok listája, ideje rendszerezni azt, kezdve az általános kategóriákkal és befejezve a részletekkel. A Risk Breakdown Structure strukturált megközelítést nyújt a sima kockázatlistáról a hierarchikus keretrendszerre való áttéréshez.
Emellett ebben a szakaszban érdemes minden egyes potenciális veszélyt a bekövetkezés valószínűsége és a projektre gyakorolt potenciális hatás szempontjából is értékelni. Egy egyszerű képlet segíthet ebben:
Kockázat = valószínűség × hatás
Ez segít a kockázatok rangsorolásában és a legfontosabbakra való összpontosításban. Az így elkészített kockázati mátrix lehetővé teszi, hogy gyorsan felmérje, hogy a projekt mely veszélyei igényelnek azonnali figyelmet, és melyek halaszthatók.
Gyakorlati szempontból a Risk Breakdown Structure nem csak a kockázatok azonosításában segít. Számos más módon is megkönnyíti a munkáját!
Az RBS mindenekelőtt lehetővé teszi a fenyegetések kategorizálását és a kockázatok rangsorolását. Ez javítja a kommunikációt a csapattal és az érdekelt felekkel, és megkönnyíti az erőforrások elosztását. Mi több, a Risk Breakdown Structure segítségével idővel nyomon követheti a kockázatokat, és következtetéseket vonhat le a jövőre nézve.
De ez nem minden, amit az RBS a projektmenedzsmentben kínál! Ez az eszköz lehetővé teszi azt is, hogy azonosítsa a projektekben ismétlődő mintákat, és értékelje a projekt általános kockázati kitettségét. Az RBS segítségével a projektcsapata nem csak világos képet kap a kockázatokról, hanem konkrét adatokat is, hogy okos döntéseket hozhasson. A kockázatkezelési stratégiák tervezése még soha nem volt ilyen egyszerű!
A kockázati struktúra kialakítása után ideje megtervezni a szükséges intézkedéseket. A kockázat konkrét jellegétől függően több lehetőség közül lehet választani. Ezek a következők:

{%CAPTION%}
A projektek kockázatelemzésére szolgáló eszközök, mint például a FlexiProject, olyan gyakorlati funkciókat kínálnak, amelyek lehetővé teszik a Risk Breakdown Structure alkalmazását a mindennapi projektmenedzsmentben. Hogyan profitálhat ebből? Íme egy egyszerű útmutató.
A FlexiProjectben fő- és alkategóriák létrehozásával létrehozhat egy projektkockázat-fadiagramot. Ezután adjon hozzá konkrét kockázati eseményeket a megfelelő címkékhez.
Ez egyértelmű kockázati hierarchiát ad, kiegészítve a projektben a feladatfüggőségek típusával. Mindezt úgy tervezték, hogy a kockázatok nyomon követése és elemzése nyugodtan aludjon éjszaka.
A FlexiProject azt is lehetővé teszi, hogy minden egyes kockázatot egy adott személyhez (tulajdonoshoz) rendeljen, meghatározza a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és a projektre gyakorolt lehetséges hatását.
A projektfelülvizsgálatok hatékony módja annak, hogy nyomon követhető legyen, ki a felelős egy adott kockázat nyomon követéséért, egy cselekvési terv végrehajtásáért és a projektkockázatok jelentéséért, mielőtt azok az egész projektet veszélyeztetnék.
Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan kell a gyakorlatban kategorizálni a projektkockázatokat, nézzünk meg egy valós példát. Képzeljünk el egy projektet, amelynek célja egy új mobilalkalmazás kifejlesztése egy e-kereskedelmi ügyfél számára. A csapat egy kockázatazonosítási üléssel kezdte, amelynek során három fő kockázatot azonosítottak:
Az azonosított kockázatokat ezután egy projektmenedzsment-eszközben rendszerezték a kockázatok strukturálási technikáinak alkalmazásával.

A projektkockázatok struktúrájának vizualizálása
A kockázatok projekteszközökben való megjelenítésével a csapat világosan megértette, hogy a projekt mely területei jelentik a legjelentősebb kockázatokat. Ezután minden egyes kockázatot a valószínűség és a projektre gyakorolt lehetséges hatás szempontjából értékeltek. A kompatibilitással kapcsolatos technikai kockázatokat azonosították, mint a legvalószínűbbeket és a legnagyobb hatásúakat, és a legmagasabb prioritást kapták.
Minden kockázatot egy adott tulajdonoshoz is hozzárendeltek. A műszaki kockázatokért a technológiai igazgató, az ütemtervért a projektmenedzser, a pénzügyi kérdésekért pedig a pénzügyi igazgató volt felelős. Ezután a legmagasabb prioritású kockázatokra részletes választervek készültek, és egy vészhelyzeti költségvetést állapítottak meg. Az eredmény? A projekt sikeresen lezárult!
Sokan kíváncsiak arra, hogy mi a különbség az RBS és a kockázati nyilvántartás között. A válasz erre a kérdésre nagyon egyszerű.
Az RBS egy hierarchikus struktúra a potenciális veszélyek rendszerezésére és osztályozására, míg a kockázati nyilvántartás egy részletes dokumentum, amely tartalmazza a kockázatok leírását, elemzéseit, cselekvési terveket és a kockázatok kezelésének történetét. Pszt! Az optimális eredmények érdekében célszerű mindkét eszközt használni. Az RBS kiválóan alkalmas a káosz kordában tartására, míg a kockázatokat nyomon követő műszerfal lehetővé teszi, hogy ezt konkrét operatív intézkedésekre fordítsa le.
A látszattal ellentétben az RBS nem kizárólag a nagy szereplők számára van fenntartva. A Risk Breakdown Structure ugyanolyan hatékony lehet a kisebb léptékű projekteknél is. A siker kulcsa a megfelelő méretezésben rejlik – minél kisebb a projekt, annál egyszerűbb struktúra lesz elegendő. Végül is a lényeg nem a projektkockázat-felügyeleti rendszer erőszakos kiterjesztése, hanem az adott projektre szabott struktúra létrehozása. Néha néhány jól meghatározott kategória is elegendő az áttekinthetőséghez és az ellenőrzéshez.