Az Agile Kiáltvány a hagyományos projektmenedzsment-módszerekkel kapcsolatos növekvő csalódottságra adott válaszként született meg, amelyek gyakran túl merevnek és hatástalannak bizonyultak a technológia gyorsan változó világában.
2001 februárjában 17 szoftveripari szakértő találkozott a Utah állambeli Snowbirdben.
Különböző agilis módszertanok – például a Scrum, az Extreme Programming (XP) és a DSDM – gyakorlói voltak, akik elhatározták, hogy közös kiáltványt dolgoznak ki, amelyben hangsúlyozzák közös értékeiket és elveiket.
Az Agile Kiáltvány négy fő értéket tartalmaz, amelyek a szoftverfejlesztés agilis megközelítésének alapját képezik:
Ezek az értékek nem jelentik azt, hogy a folyamatok, eszközök, dokumentáció, szerződések vagy tervek nem fontosak.
Ehelyett azt hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb értéket az emberek, az együttműködésük és a változó körülményekhez való alkalmazkodási képességük adja.
Az Agile Kiáltvány első értéke az emberek és a köztük lévő kölcsönhatások fontosságát hangsúlyozza.
A folyamatok és az eszközök fontosak, de az emberek és kommunikációjuk a projekt sikerének döntő elemei.
A hatékony kommunikáció és a csapatmunka gyorsabb problémamegoldást és az ügyfél igényeinek jobb megértését teszi lehetővé.
A második érték kiemeli, hogy a működő szoftver fontosabb, mint a kiterjedt dokumentáció.
A hagyományos projektek során gyakran sok időt fordítanak részletes specifikációk készítésére, amelyek gyorsan elavulttá válhatnak.
Agile Kiáltvány a szoftverek működőképes verzióinak rövid iterációkban történő átadását támogatja, ami lehetővé teszi a gyors tesztelést és a terméknek a felhasználói igényekhez való igazítását.
A harmadik érték az ügyféllel való szoros együttműködés fontosságára mutat rá.
Ahelyett, hogy az ügyféllel való kapcsolatot formális szerződéskötésként kezelnénk, az agilis megközelítés a folyamatos párbeszédet és együttműködést támogatja.
Ez lehetővé teszi a projekt folyamatos kiigazítását a változó ügyfélkövetelmények és elvárások alapján.
Az Agile Kiáltvány utolsó értéke azt hangsúlyozza, hogy azeredeti terv merev követésénél fontosabb az alkalmazkodás és a változásokra való reagálás képessége.
Egy dinamikus üzleti környezetben a változás elkerülhetetlen, és az agilis megközelítés lehetővé teszi az új körülményekhez és prioritásokhoz való rugalmas alkalmazkodást.
Az Agile Kiáltvány nem ér véget a négy értékkel.
Tizenkét alapelvet is tartalmaz, amelyek tisztázzák, hogyan lehet ezeket az értékeket a gyakorlatban megvalósítani.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az elveket:
A tizenkét alapelv projektben történő megvalósítása szemléletváltást igényel mind a vezetésben, mind a csapat mindennapi munkájában.
A csapatoknak iteratív munkaciklust kell alkalmazniuk, rendszeresen működő szoftvert kell szállítaniuk, és szoros együttműködést kell fenntartaniuk az ügyfelekkel.
Az is döntő fontosságú, hogy a csapatok motiváltak legyenek, és megfelelő támogatással rendelkezzenek a problémák önálló megoldásához.
Agile Kiáltvány megvalósítása egy szervezetben gondos tervezést és elkötelezettséget igényel minden szinten.
Az alábbiakban olyan lépéseket mutatunk be, amelyek segíthetnek a hatékony megvalósításban:
Agile megvalósítás előrehaladásának nyomon követése kulcsfontosságú a hatékonyság biztosításához.
A rendszeres visszatekintések és a csapatok és az ügyfelek visszajelzései lehetővé teszik annak folyamatos értékelését, hogy a megvalósítás meghozza-e a kívánt eredményeket.
Fontos, hogy a csapatok folyamatosan elemezzék a tevékenységüket, és szükség esetén javításokat vezessenek be.
Különböző eszközök és mérőszámok, például a csapatteljesítmény-mutatók, a feladatok elvégzésének ideje, valamint a bejelentett és megoldott problémák száma segíthetnek az előrehaladás nyomon követésében és a megvalósítás hatékonyságának értékelésében.
Ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy folyamatosan kiigazítsa megközelítését, és biztosítsa az agilis folyamatok folyamatos fejlesztését.