|
Ebben a cikkben megtudhatja:
|
A Hat Gondolkodási Kalap Módszert Edward de Bono fejlesztette ki, mint megoldást a viták és a csapatmunka során a gondolkodási folyamat megszervezésének kihívására. Szerzője egy egyszerű, mégis okos modellt javasolt – az érzelmek, a tények, a kritika és a lelkesedés keveredése helyett egyszerűbb szakaszokra osztani őket. Minden szakasz egy-egy különböző „kalapot”, azaz gondolkodásmódot jelent.
A Hat Gondolkodási Kalap Módszer alapgondolata az, hogy elkülönítjük a különböző nézőpontokat, amelyekből egy problémát megközelíthetünk. Ahelyett, hogy mindent egyszerre elemeznének, a résztvevők a probléma egyes szempontjaira összpontosíthatnak. A csapat mindennapi munkájában ez a módszer a projektmenedzsment rendszer, szervezi a gondolkodást, a kommunikációt és a döntéshozatalt.
A megbeszélések már nem kaotikusak, és a beszélgetések átláthatóbbá válnak. A Hat Gondolkodási Kalap Módszer azt is lehetővé teszi, hogy egy problémát több szemszögből is meg lehessen vizsgálni, anélkül, hogy fennállna annak a kockázata, hogy az egyik nézőpont dominál a többin. Nem csoda, hogy jól jön, ha valamiről döntenie kell, megoldást kell kidolgoznia, vagy egyszerűen csak ki kell jönnie a csapatával anélkül, hogy felemelné a hangját és… a nyomást. Ez a siker kulcsa olyan projektkörnyezetekben, ahol a döntéseknek valódi hatása van az időre, a Költségvetésre és a megvalósítás minőségére.

Hat gondolkodási sapka módszer: hat perspektíva a strukturált gondolkodáshoz, döntéshozatalhoz és a hatékony csapatmegbeszélésekhez.
Ellentétben azzal, amit gondolnánk, a színek nem csak a díszítésre szolgálnak. Mindegyik egy másik „szűrőt” képvisel, amelyen keresztül a témát nézed. Azzal, hogy egy adott kalapot veszel fel, a vitában végre mindenki ugyanúgy gondolkodhat, és ahelyett, hogy egyszerre vitatkoznának minden apróságon, lépésről lépésre haladhatnak.
Más szóval, minden kalap a téma más-más megközelítését szimbolizálja. A színek a hagyományos címkék szerepét töltik be, amelyek segítenek a résztvevőknek tudatosan „váltani” a különböző gondolkodásmódok között. A mellékhatás? Magas színvonalú viták.
A fehér kalap tényekre és adatokra utal. Ebben a módban az információ, a számok és az objektív megfigyelések számítanak – értelmezés vagy értékelés nélkül. Ez az a kiindulópont, amely lehetővé teszi, hogy mindenki közös tudásbázisból dolgozzon.
A piros kalapezzel szemben teret ad az érzelmeknek és az intuíciónak. A résztvevők kifejezhetik érzéseiket és kezdeti reakcióikat anélkül, hogy igazolniuk kellene azokat. Ez a szakasz segít megragadni a döntéseket gyakran befolyásoló hangulatokat és aggodalmakat, még akkor is, ha ezek nem mindig hangosan hangzanak el.
A fekete kalapos az ördög ügyvédje, aki a kockázatokra és a gyengeségekre összpontosít. Ez az óvatos és elemző szemlélet feltárja a lehetséges hibákat és fenyegetéseket. A projektekben biztonsági hálóként működik, amely megvéd az elhamarkodott döntésektől.
Eközben, a sárga kalap optimista megközelítést képvisel. Ebben a szakaszban mindenki az adott megoldás előnyeire, lehetőségeire és pozitív hatásaira összpontosít. Ekkor a csapat az értéket és a lehetőségeket keresi, még akkor is, ha ezek a dolgok nem tűnnek azonnal nyilvánvalónak.
A zöld kalap a kreativitásért felelős. Ez a tökéletes hely új ötletek, alternatív megoldások vagy szokatlan koncepciók generálására. Ezen a ponton nincsenek korlátozások. Ami számít, az a különböző lehetőségekre való nyitottság!
A kék kalap felügyeleti szerepet tölt be. Ő felel a folyamat teljes szerkezetéért, biztosítja a szabályok betartását, és összefoglalja a következtetéseket, hogy a megbeszélés logikus egészet alkosson.
Most, hogy már tudod, hogyan működnek a gondolkodási kalapok (színek, jelentés), egy dolgot ne felejts el. Mindegyik kalap egyformán hasznos és fontos, és bármelyikük hiánya hiányossá teszi a helyzetről alkotott képet.
Hogyan működik a kalapos módszer? Ez valójában nagyon egyszerű, bár a hatékonysága meglepő lehet! Az egész egy egyszerű feltételezésen alapul: minden adott pillanatban mindenki ugyanolyan gondolkodásmóddal rendelkezik. Az egész a probléma vagy a cél meghatározásával kezdődik, majd a csapat logikus sorrendben végigmegy a kalapokon. Ez lehetővé teszi, hogy a résztvevők egyetlen gondolkodásmódra összpontosítsanak, és a perspektívák nem keverednek össze. A gyakorlatban a kalapok sorrendje a helyzethez igazítható, de leggyakrabban a folyamat a tények és adatok összegyűjtésével kezdődik (fehér kalap). Miután megteremtődött a szilárd alap, teret engedünk az ötleteknek, alternatíváknak és nem szokványos megoldásoknak (zöld kalap).
A következő lépés az, hogy felvesszük a fekete kalapot. Ebben a szakaszban az ötleteket ellenőrzik a kockázatok, korlátok és potenciális problémák azonosítása érdekében. A látszattal ellentétben a kritikus szemléletnek nem célja a lelkesedés csillapítása. Ez egy egyszerű módja annak, hogy megvédjük a projektet a túlságosan optimista feltételezésektől és a költséges hibáktól. Később a piros sapka kerül a játékba, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kifejezzék érzelmeiket, intuícióikat és kezdeti reakcióikat. A folyamat előrehaladtával gyakran megjelenik a sárga kalap, amely a javasolt megoldások előnyeire és pozitív aspektusaira irányítja a csapat figyelmét. Ez a szakasz lehetővé teszi a kritikus szemlélet kiegyensúlyozását és a lehetőségek meglátását ott, ahol kezdetben a kockázatok jelentették a legnagyobb aggodalmat.
Az egész folyamatot a kék kalap köti össze. A sorrend sikeresen módosítható, de a szabály ugyanaz marad: egyszerre csak egy kalapot. Ez biztosítja, hogy a kritika ne fojtsa el a kreativitást, és a lelkesedés ne takarja el a kockázatokat.
A Hat Gondolkodó Kalap Módszert egy céllal hozták létre: a kreatív, de strukturált problémamegoldás elősegítése. A kirakós játék kritikus darabja az a pillanat, mielőtt valaki megszólal. Mielőtt bármit mondana, tegyen fel magának egy egyszerű kérdést:
Milyen szemszögből akarok beszélni? Tényekről, érzelmekről, eszmékről, vagy esetleg egyezségekről beszélek?
Csak e rövid elmélkedés után „veheti fel” a megfelelő kalapot. Ez hatékony módja a kommunikáció strukturálásának és annak megakadályozásának, hogy a résztvevők egymást félbeszakítva próbálják aláásni a többiek mondanivalóját – anélkül, hogy témák között ugrálnának, és anélkül, hogy összekevernék a témákat.
Amikor a tényekre kerül a sor, mindenki ragaszkodik az adatokhoz. Amikor eljön az ötletek ideje, senki sem fojtja el őket kritikával. És amikor végre teret kapnak a félelmek és a kockázatok, senki sem érti magát „rosszfiúnak”, aki tönkreteszi az egész légkört. Mindegyik kalapnak megvan a maga öt perc hírneve, és mindegyikre egyformán szükség van.
Ráadásul a de Bono-módszer finoman kilendíti a csapatot a komfortzónájából. Végül is mindannyiunknak megvannak a kedvenc gondolkodásmódjaink. Egyesek automatikusan fenyegetéseket látnak, mások érzelmileg reagálnak, megint mások pedig úgy állnak elő ötletekkel, mintha nem lenne holnap. A kalapok megtanítanak minket arra, hogy ezeket a stílusokat szükség szerint be- és kikapcsolhatjuk.
Ily módon még a legnagyobb szkeptikusok is, legalább egy pillanatra, pozitívan tekinthetnek a témára, így a viták rövidebbek, konkrétabbak és határozottan kevésbé fárasztóak lesznek. A terméketlen viták helyett az az érzésünk, hogy a beszélgetés valóban vezet valahová.
A megbeszélések a mindennapi élet részei, ha a csapatmunkáról van szó. A megbeszélések során döntések születnek, ötletek születnek, és… sajnos néha félreértések útvesztőjébe tévednek. A hat gondolkodási kalap segít megszervezni ezt a folyamatot, mielőtt stresszessé vagy hatástalanná válik. Az egyik legnagyobb előnye a tudatos gondolkodás megtanulása. A csapat felhagy az automatikus reakciókkal, és elkezdi más szemszögből látni a problémát. Ez egy apró változás, amely hatalmas változást eredményez. A Hat Gondolkodási Kalap Módszer lehetővé teszi a dobozon kívüli gondolkodást is. Az ilyen kreatív gondolkodási technikák előnye, hogy segítenek tudatosan megváltoztatni a probléma szemléletét, ahelyett, hogy ugyanazokat a kitaposott ösvényeket követnénk. Ha egy projektben hónapok óta ugyanazoknál az ötleteknél és érveknél ragadtál, a kalapok segítenek kilépni a holtpontról. Arra ösztönzik, hogy más szemszögből nézze a kérdést, még akkor is, ha ez kívül esik a természetes gondolkodásmódján.
A megbeszélések szervezése szintén nagy értéket képvisel. A megbeszélések konkrétabbá, rövidebbé és kevésbé fárasztóvá válnak. Ez különösen fontos az olyan projekteknél, ahol az idő pénz! Továbbá a gondolkodókalapok elősegítik a jobb csapatmunkát. A véleménykülönbségek többé nem jelentenek feszültséget, mivel azok nem az ambíciókból, hanem a világosan meghatározott gondolkodói szerepekből fakadnak. A kritikát többé nem támadásként, az érzelmeket pedig akadályként érzékelik – ezek egyszerűen a döntéshozatali folyamat egy újabb elemévé válnak. A gyakorlatban ez jobb döntésekben és nagyobb csapatbevonásban nyilvánul meg. Minden hang számít, és a kidolgozott megoldások a közös munka eredményei.
A gondolkodó sapka nem varázspálca, de rendet teremthet a káoszban. És ez elég sok, különösen, ha projektmenedzsmentről van szó , amelyet szinte minden lépésnél döntések és különböző vérmérsékletű emberek kísérnek.